Közepes és nagyobb méretű szótárakban a Fieder szó a következők szerint található meg:
e Fieder -, -n - 1. (toll) pihe/-pehely 2. levélcimpa
s Fiederblatt - szárnyas pálmalevél
fiedern - tollal borít, szegélyez
A botanikával kapcsolatos szakirodalomban igen gyakran tárgyalják a Fieder-Zwenke nevű édesfüvet, melynek latin neve Brachipodium pinnatum, a magyar szakirodalomban tollas szálkaperjének nevezik. Európa nagy részén őshonos, Magyarországon is elterjedt perjeféle.
e Fieder -, -n - 1. (toll) pihe/-pehely 2. levélcimpa
s Fiederblatt - szárnyas pálmalevél
fiedern - tollal borít, szegélyez
Nem tévesztendő össze a Fiedler szóval, mely utcai (cincogi) hegedűst jelent.
A botanikával kapcsolatos szakirodalomban igen gyakran tárgyalják a Fieder-Zwenke nevű édesfüvet, melynek latin neve Brachipodium pinnatum, a magyar szakirodalomban tollas szálkaperjének nevezik. Európa nagy részén őshonos, Magyarországon is elterjedt perjeféle.
Ismételten visszatérnék a Fider, illetve a Fieder szóalakra. Eredeti alakja a németben "Fieder". A német ember kiejtés után csak így tudja leírni. (Jellemző módon a német telefon-tudakozóban egyetlen "Fider" sem található.) Másrészről kutatásom során azt láttam, hogy a Magyarországra az 1750-1780-as években betelepült legelső Fiederek nevét hallás után a keresztelő parókusok, páterek latin alapú bejegyzési hagyományuk, -műveltségük alapján kivétel nélkül "Fider" alakban írták le. A név "Fieder" alakban történő megjelenése 1802-ben már előfordul és a kiegyezés idejétől gyakori, addigra az egyház az anyakönyvekben a latinról áttért a magyar nyelvű bejegyzési formára, illetve a német származású családok esetében az akkori megbékélésnek megfelelően az eredeti formában történő leírást helyezték előnybe, ettől azonban voltak eltérések. Meggyőződésem szerint a mai "Fider"-"Fieder" utódok őseinek nevét származási helyükön -valahol, valamelyik német tartományban- eredetileg "Fieder" alakban írták, azaz minkét forma egy tőről fakad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése